‏ Job 3

1Ezután megnyitá Jób az ő száját, és megátkozá az ő napját. 2És szóla Jób, és monda: 3Veszszen el az a nap, a melyen születtem, és az az éjszaka, a melyen azt mondták: fiú fogantatott.

4Az a nap legyen sötétség, ne törődjék azzal az Isten onnét felül, és világosság ne fényljék azon. 5Tartsa azt fogva sötétség és a halál árnyéka; [a] felhő lakozzék rajta, nappali borulatok tegyék rettenetessé.

6Az az éjszaka! Sűrű sötétség fogja be azt; ne soroztassék az az esztendőnek napjaihoz, ne számláltassék a hónapokhoz. 7Az az éjszaka! Legyen az magtalan, ne legyen örvendezés azon.

8Átkozzák meg azt, a kik a nappalt átkozzák, a kik bátrak felingerelni a leviathánt. 9Sötétüljenek el az ő estvéjének csillagai; várja a világosságot, de az ne legyen, és ne lássa a hajnalnak pirját! 10Mert nem zárta be az én anyám méhének ajtait, és nem rejtette el szemeim elől a nyomorúságot.

11Mért is nem haltam meg fogantatásomkor; mért is ki nem multam, mihelyt megszülettem? 12Mért vettek fel engem térdre, és mért az emlőkre, hogy szopjam?!

13Mert most feküdném és nyugodnám, aludnám és akkor nyugton pihenhetnék - 14Királyokkal és az ország tanácsosaival, a kik magoknak kőhalmokat építenek.

15Vagy fejedelmekkel, a kiknek aranyuk van, a kik ezüsttel töltik meg házaikat. 16Vagy mért nem lettem olyan, mint az elásott, idétlen gyermek, mint a világosságot sem látott kisdedek?

17Ott a gonoszok megszünnek a fenyegetéstől, és ott megnyugosznak, a kiknek erejök ellankadt. 18A foglyok ott mind megnyugosznak, nem hallják a szorongatónak szavát. 19Kicsiny és nagy ott [egyenlő,] és a szolga az ő urától szabad.

20Mért is ad [Isten] a nyomorultnak világosságot, és életet a keseredett szivűeknek? 21A kik a halált várják, de nem jön az, és szorgalmasabban keresik mint az elrejtett kincset. 22A kik nagy örömmel örvendeznek, vigadnak, mikor megtalálják a koporsót.

23A férfiúnak, a ki útvesztőbe jutott, és a kit az Isten bekerített köröskörül. 24Mert kenyerem gyanánt van az én fohászkodásom, és sóhajtásaim ömölnek, mint habok.

25Mert a mitől remegve remegtem, az jöve reám, és a mitől rettegtem, az esék rajtam. Nincs békességem, sem nyugtom, sem pihenésem, mert nyomorúság támadt reám.

26
Copyright information for HunKAR
The selected Bible will not be clickable as it does not support the Vocabulary feature. The vocabulary is available by hovering over the verse number.

Everyone uses cookies. We do too! Cookies are little bits of information stored on your computer which help us give you a better experience. You can find out more by reading the STEPBible cookie policy.