‏ Psalms 16

1Dávid miktámja. 2Ezt mondom az Úrnak: Én Uram vagy te; feletted való jóm nincsen. 3A szentekben, a kik e földön vannak és a felségesekben, bennök van minden gyönyörűségem.

4Megsokasodnak fájdalmaik, a kik más [isten után] sietnek; nem áldozom meg véres italáldozatjokat és nem veszem nevöket ajkaimra.

5Az Úr az én osztályos részem és poharam; te támogatod az én sorsomat. 6Az én részem kies helyre esett, nyilván szép örökség jutott nékem.

7Áldom az Urat, a ki tanácsot adott nékem; még éjjel is oktatnak engem az én veséim. 8Az Úrra néztem szüntelen; mert jobb kezem felől van, meg nem rendülök.

9Azért örül az én szívem és örvendez az én lelkem; testem is biztosságban lakozik. 10Mert nem hagyod lelkemet a Seolban; nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson.

Te tanítasz engem az élet ösvényére, teljes öröm van tenálad; a te jobbodon gyönyörűségek vannak örökké.

11
Copyright information for HunKAR
The selected Bible will not be clickable as it does not support the Vocabulary feature. The vocabulary is available by hovering over the verse number.